Hogyan válik a klubfilozófia napi képzési gyakorlattá?
A Herceghalom SE szakmai programja arra épül, hogy a gyermek ne csupán végrehajtója, hanem értő résztvevője legyen a játéknak.
A képzésünk célja, hogy a játékos fokozatosan megtanulja felismerni a pályán kialakuló helyzeteket, megfelelő döntéseket hozzon, technikailag egyre biztosabbá váljon, és közben megőrizze a futballhoz fűződő örömét.
A szakmai program nem egyetlen játékrendszer, gyakorlatgyűjtemény vagy mérkőzésmodell megtanítását jelenti. Olyan egymásra épülő tanulási folyamatot szeretnénk kialakítani, amely az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlődési különbségeket és a klub lehetőségeit egyaránt figyelembe veszi.
A képzés alapelvei
1. A játékból indulunk ki
Az edzéseken olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben a gyermeknek észlelnie, választania és cselekednie kell.
A technikai elemeket nem elszigetelten kezeljük, hanem a játékhelyzetekhez kapcsoljuk. Az átvétel, a passz, a labdavezetés, a cselezés, a lövés vagy a védekező mozgás akkor válik igazán használhatóvá, ha a játékos felismeri, mikor és miért van rá szüksége.
A cél nem a gyakorlat hibátlan végrehajtása, hanem a játékprobléma egyre tudatosabb megoldása.
2. Sok labdaérintést és sok döntést biztosítunk
A kisebb létszámú játékokban minden gyermek gyakrabban kerül kapcsolatba a labdával, többször támad és védekezik, valamint több döntési helyzettel találkozik.
Ezért a képzésben fontos szerepet kapnak:
- az 1v1, 2v2 és 3v3 játékok;
- a létszámfölényes helyzetek;
- a rondók;
- a többkapus és irányváltásos kisjátékok;
- a gyors átmenetek;
- a szabad játék.
A kis létszámú játék nem egyszerű bemelegítő vagy kiegészítő feladat, hanem a játékértés egyik legfontosabb tanulási közege.
3. A játékos már a labda érkezése előtt dolgozik
A futballban sok döntés még azelőtt megszületik, hogy a játékoshoz kerülne a labda.
Ezért különösen fontosnak tartjuk:
- a környezet folyamatos figyelését;
- a testhelyzet kialakítását;
- a megjátszhatóságot;
- a szabad terület felismerését;
- a társak és ellenfelek helyzetének érzékelését;
- a következő cselekvés előkészítését.
A játékosnak nemcsak a labdát kell látnia. A játék egészét kell egyre jobban érzékelnie.
4. A támadás és a védekezés egymástól nem választható el
A gyermekeknek már fiatal korban meg kell tapasztalniuk, hogy minden labdabirtoklást labdavesztés követhet, és minden védekezésből támadás indulhat.
Ezért az edzések során kiemelten foglalkozunk:
- a labdavesztés utáni első reakcióval;
- a labdaszerzés utáni gyors helyzetfelismeréssel;
- a terület szűkítésével és nyitásával;
- a társak biztosításával;
- a támadás és védekezés közötti átmenetekkel.
Nem külön támadókat és védőket szeretnénk korán nevelni, hanem olyan játékosokat, akik a játék mindkét irányát értik.
futsal helye a képzésben
A futsal a Herceghalom SE szakmai programjának tudatos része.
Kisebb területen a játékos:
- gyakrabban ér a labdához;
- gyorsabban kerül nyomás alá;
- kevesebb idő alatt hoz döntést;
- többször vesz részt párharcban;
- pontosabban kell átvennie és továbbítania a labdát;
- folyamatosan változó támadó és védekező szerepeket él át.
A futsalban megszerzett tapasztalatok nem automatikusan kerülnek át a futballba. Az edző feladata, hogy segítsen felismerni a két játék közötti kapcsolatokat.
Különösen fontos számunkra:
- a gyors körülnézés;
- a talpas és különböző felületű labdakezelés;
- a távolabbi lábra történő játék;
- a rövid kapcsolatok;
- a háromszögek és rombuszok kialakítása;
- a labdavesztés utáni azonnali reakció;
- a kis területen történő együttműködés.
A futsalt nem pusztán téli teremedzésként használjuk, hanem a játékosfejlesztés egyik önálló és értékes tanulási környezeteként.
A grund és a szabad játék szerepe
A szervezett edzés mellett szükség van olyan játékidőre is, amelyben a gyermekek saját maguk alakíthatják a futballt.
A grundjellegű játék során:
- maguk választanak csapatot;
- egyszerű szabályokat alakítanak ki;
- vitás helyzeteket oldanak meg;
- alkalmazkodnak különböző tudásszintekhez;
- edzői utasítás nélkül keresnek megoldásokat;
- személyesebb kapcsolatot alakítanak ki a játékkal.
A grundfoci nem szakmai ellenőrzés nélküli káosz. Tudatosan létrehozott szabadság, amelyben az edző szerepe háttérbe kerül, a játékos felelőssége pedig megnő.
Az edző szerepe
A HSE-edző nem kizárólag feladatokat vezet le.
Feladata:
- tanulási helyzeteket teremteni;
- figyelni a játékosok reakcióit;
- kérdésekkel segíteni a felismerést;
- megfelelő időben beavatkozni;
- egyéni különbségeket kezelni;
- visszajelzést adni;
- biztonságos, mégis követelményeket támasztó környezetet kialakítani.
Az edzőnek tudnia kell, mikor kell megszólalnia, és mikor kell hagynia, hogy a játék oldja meg a helyzetet.
Nem az a cél, hogy a pálya széléről minden döntést előre megadjunk. Olyan játékosokat szeretnénk nevelni, akik idővel az edző folyamatos segítsége nélkül is képesek felismerni a helyzeteket.
Edzéstervezés és visszajelzés
Az edzések tervezésekor a korosztályos célokból és a játékosok aktuális állapotából indulunk ki.
Az edzésnek választ kell adnia arra:
- mit szeretnénk tanítani;
- milyen játékhelyzeten keresztül tanítjuk;
- mit figyel az edző;
- hogyan avatkozik be;
- miből látjuk a fejlődést;
- hogyan kapcsolódik a következő edzéshez vagy mérkőzéshez.
A játékosok visszajelzése nem kizárólag a hibák felsorolását jelenti. Meg kell erősíteni azt is, ami már fejlődött, és érthetően meg kell mutatni a következő lépést.
Mérkőzés és versenyeztetés
A mérkőzés fontos visszajelzés a képzési folyamatról.
A versenyhelyzetben megfigyelhető:
- hogyan alkalmazza a játékos a tanultakat;
- hogyan reagál nyomás alatt;
- mennyire együttműködő;
- hogyan kezeli a hibát;
- mennyire tud önálló döntést hozni;
- miként viszonyul az ellenfélhez és a játékvezetőhöz.
A győzelem fontos és örömteli, de utánpótláskorban nem lehet az egyetlen értékmérő.
A teljesítményt az eredmény mellett a játék minősége, a kezdeményezés, az együttműködés, a döntések és a sportszerűség alapján is értékeljük.
Egyéni fejlődés
A játékosok fejlődése eltérő ütemű.
Ezért a szakmai program része:
- az egyéni megfigyelés;
- a személyes visszajelzés;
- a fejlődési célok kijelölése;
- szükség esetén differenciált feladatok;
- a korán és későn érő játékosok eltérő kezelése;
- a következő korosztályra való tudatos felkészítés.
Az értékelés során nemcsak azt vizsgáljuk, ki teljesít jelenleg a legmagasabb szinten, hanem azt is, ki milyen utat tett meg saját korábbi állapotához képest.
A szülők szerepe
A szülő a gyermek fejlődésének meghatározó támogatója.
A klub azt kéri a szülőktől, hogy:
- az eredmény helyett a gyermek fejlődésére és élményére figyeljenek;
- ne próbálják a pálya széléről irányítani a játékot;
- tiszteljék az ellenfelet, a játékvezetőt és az edzőket;
- kérdéseikkel a megfelelő kommunikációs csatornát használják;
- támogassák a rendszeres edzéslátogatást;
- segítsék a klub közösségi életét.
A gyermek akkor fejlődik a legbiztonságosabban, ha az edzői és szülői üzenetek nem mondanak egymásnak ellent.
Mit tekintünk eredménynek?
Eredménynek tekintjük, ha a játékos:
- szeret edzésre járni;
- technikailag biztosabbá válik;
- többet lát a játékból;
- egyre jobb döntéseket hoz;
- bátrabban kezdeményez;
- képes együttműködni;
- felelősséget vállal;
- sportszerűen viselkedik;
- érti saját fejlődési célját;
- hosszabb távon is kapcsolatban marad a sporttal és a klubbal.
A bajnoki helyezés, a győzelem és az egyéni siker része a futballnak. A Herceghalom SE szakmai programjának végső értéke azonban abban mutatkozik meg, hogy milyen játékosokat, milyen embereket és milyen közösséget segítünk fejlődni.
