RONDO- Filozófia

Rondo a mi filozófiánk

A Herceghalom SE képzésében a rondo nem egyszerű labdatartó gyakorlat, és nem is kizárólag technikai feladat.

Számunkra a rondo a játék sűrített formája.

Kisebb területen, folyamatos nyomás alatt jelenik meg benne a labda megtartása, a megjátszhatóság, a testhelyzet, a körülnézés, a passz iránya és ereje, a védekezés, a labdavesztés utáni reakció, valamint a társakhoz és ellenfelekhez való folyamatos alkalmazkodás.

A játékosnak egyszerre kell figyelnie:

• a labdára;
• a társak helyzetére;
• a védők mozgására;
• a szabad területre;
• a következő passz lehetőségére;
• saját testhelyzetére;
• és arra, mi történhet a labda továbbítása után.

Ezért a rondo egyik legfontosabb tanulási területe az, ami még a labda érkezése előtt történik.

A játékos már a labda előtt dönt

A jó megoldás gyakran nem akkor kezdődik, amikor a játékos átveszi a labdát, hanem néhány pillanattal korábban.

Körülnézett-e?

Érzékelte-e a nyomást?

Megfelelő szögben kínálta-e magát?

Nyitott vagy zárt testhelyzetben várja a labdát?

Tudja-e, melyik irányban folytathatja a játékot?

A rondo arra tanítja a játékost, hogy ne a labda érkezése után kezdjen gondolkodni. A környezet megfigyelése, a helyezkedés és a döntés előkészítése ugyanúgy része a technikai végrehajtásnak, mint maga a passz vagy az átvétel.

A passz után is folytatódik a játék

A rondóban a passz nem lezárja, hanem továbbépíti a helyzetet.

A játékos feladata nem ér véget azzal, hogy továbbította a labdát. Újra megjátszhatóvá kell válnia, területet kell nyitnia, segítenie kell a következő labdás játékost, vagy helyet kell teremtenie egy harmadik társ számára.

Ezért fontos számunkra:

• a passz utáni továbbmozgás;
• a megfelelő passzszög;
• a távolságok folyamatos alakítása;
• a társ biztosítása;
• a harmadik játékos bevonása;
• a játék irányának megváltoztatása.

A rondo nem helyben álló passzolás. Folyamatos kapcsolatteremtés.

A labda birtoklása nem öncélú

A labdatartás önmagában nem jelent jó játékot. A cél nem az, hogy minél több passzt számoljunk össze, hanem hogy a játékosok felismerjék, hogyan lehet a védők mozgását kihasználni, szabad játékost találni, új passzsávot nyitni és előkészíteni a játék folytatását. A labdabirtoklás akkor értékes, ha iránya, ritmusa és szándéka van. A rondo ezért segít megérteni:

• mikor kell gyorsítani;
• mikor kell megtartani a labdát;
• mikor érdemes egy érintéssel játszani;
• mikor szükséges biztosítani;
• mikor lehet irányt váltani;
• mikor nyílik lehetőség előrefelé folytatni a játékot.

Nem a labda körbejáratását tanítjuk, hanem a helyzetek felismerését.

A védekező játékos is tanul

A rondo nem kizárólag a labdabirtokló játékosok feladata, hanem a védekező szerepben lévő játékos is tanulja:

• a megfelelő presszingirányt;
• a passzsávok lezárását;
• a társával való együttműködést;
• a labdás játékos testhelyzetének olvasását;
• a türelmes védekezést;
• a megfelelő pillanatban történő labdaszerzést;
• a labdaszerzés utáni gyors átállást.

Fontos, hogy a védők ne céltalanul fussanak a labda után. Érteniük kell, hogyan szűkíthetik a területet, hogyan terelhetik a játékot, és mikor érdemes kilépniük.

A labdabirtoklás és a védekezés ugyanannak a tanulási folyamatnak a két oldala.

Rondo és futsal

A rondo és a futsal természetes kapcsolatban áll egymással.

Mindkettőben:

• kevés idő áll rendelkezésre;
• kicsi a terület;
• gyorsan változnak a kapcsolatok;
• gyakori a nyomás;
• pontos technikai végrehajtás szükséges;
• a labdavesztés és labdaszerzés után azonnal reagálni kell.

A futsalból hozott gyors észlelés, testhelyzet, rövid kapcsolatok és átmeneti gondolkodás jól alkalmazható a rondókban, a rondóban megszerzett tapasztalat pedig a futsalban és a futballban is használhatóvá válhat.

A rondo nem minden életkorban ugyanaz

A rondókat mindig a játékosok életkorához, tudásszintjéhez és aktuális tanulási céljához igazítjuk. A kisebbeknél fontosabb lehet:

• a sok labdaérintés;
• a megjátszhatóság;
• az egyszerű passzkapcsolat;
• a labda megtartása;
• a társak észrevétele.

A nagyobbaknál már megjelenhet:

• a védővonalak átjátszása;
• a harmadik ember;
• az irányváltás;
• a presszingből történő kijátszás;
• a pozíciók közötti kapcsolat;
• a labdaszerzés utáni átmenet.

A feladat nehézségét nem önmagában a játékosok száma adja. A terület, az érintésszám, a védők száma, a játék iránya és a folytatás lehetősége együtt határozza meg, mit tanulnak a játékosok.

Az edző szerepe

A rondo nem attól lesz jó, hogy látványos vagy gyors, amit ez edzőnek pontosan tudnia kell:

• mi a tanulási cél;
• mit figyel;
• mikor avatkozik be;
• milyen kérdést tesz fel;
• mikor engedi tovább a játékot;
• és miből látja, hogy a játékosok valóban fejlődnek.

Nem szükséges minden hibánál megállítani a játékot. Sokszor maga a helyzet adja a legerősebb visszajelzést.

Az edző feladata, hogy segítsen a játékosnak felismerni az összefüggést a helyezkedés, a körülnézés, a passz, a mozgás és a következő játékhelyzet között.

Alkalmazott rondóink

A képzésben többek között használjuk:

• a 3v1 és 4v1 alaphelyzeteket;
• a 4v2 rondót;
• a 3v3+2 jokeres játékot;
• a 4v4+3 pozíciós játékot;
• az irányváltással és célterülettel kiegészített rondókat;
• a labdaszerzés utáni gyors átmenetet tartalmazó játékokat.

A játékforma kiválasztását mindig a tanulási cél határozza meg. A 4v2 nem pusztán passzolás, hanem szögek, távolságok és nyomás alatti döntések tanulása.

A 3v3+2-ben már megjelenik az együttműködés, a létszámfölény felismerése és a szabad játékos keresése. A 4v4+3 pedig közelebb visz a csapatrészek és pozíciók közötti kapcsolatok megértéséhez.

Mit szeretnénk elérni?

A rondók segítségével olyan játékosokat szeretnénk nevelni, akik:

• a labda érkezése előtt körülnéznek;
• megfelelő testhelyzetet alakítanak ki;
• felismerik a szabad játékost;
• értik a passz utáni mozgás jelentőségét;
• képesek nyomás alatt dönteni;
• labdavesztés után azonnal reagálnak;
• védekezésben együttműködnek;
• érzékelik a játék ritmusát;
• és a tanultakat mérkőzéshelyzetben is alkalmazni tudják.

A rondo számunkra nem divatos gyakorlat.

A játék egyik tanulási nyelve.

Olyan közeg, ahol a technika, a gondolkodás, a mozgás, az együttműködés és a döntés ugyanabban a pillanatban jelenik meg