A Bozsik torna rendezvényeknek nem sok értelme van, ha egész évben ugyanazon néhány csapattal játszanak a gyerekek. Az év elején már eldőlnek a rendezvények úgynevezett tabellája, hiszen a legnagyobb bázissal rendelkezőknek vannak a legnagyobb esélyei ahhoz, hogy válogathassanak a csapatukba játékosokat, míg vannak kisebb klubok akiknek a minden alkalommal nehéz a minimális játékos keretet összehoznia.

Persze, vannak kivételek amely nagyon kevés esetben borítja a papírformát!

 

Így vagyunk ezzel mi is. A mai 9.00-ás rendezvényen három mérkőzést játszottunk, ahol az első mérkőzésen kívül (Viadukt elleni 0:0 – ez a mérkőzés a már Viadukt játékos Peti és a herceghalmi osztálytársak, barátok egymás elleni párharcairól is szólt-szerencsére csak jó értelemben!), a mérkőzések első perceiben szinte bent maradtunk az öltözőben. Kellettek a kapott gólok, hogy felébredjünk és megfordítsuk a mérkőzések játékképét!

Talán nem a legjobb napunk volt az eredmények tekintetében, de egyre inkább mutatunk előremutató jelent. 

Nem széles a cserepadunk, így ha van egy-egy fiú aki nem aludt rendesen, akkor nehezebb meccseink vannak, míg más alkalommal széles mosollyal indulunk haza a tornáról. Talán a mai nap nagy meglepetése a legnagyobb ellenfelünk ellen volt, amikor 5 perc utáni 0:4-es állásból is feltudtunk állni úgy, hogy minimális vereség mellett, játékban felülemelkedtünk az ellenfelünkön. 

A délelőtti rendezvényen a legjobb játékos „Bozsik emléklapot„: Kunkli Bernard kapta (Gratulálunk neki)

 

A 12.00-kor kezdődő rendezvényen négy mérkőzést játszottunk, ahol szintén nem a legjobb formában játszott a csapatunk, de összességében voltak sikeres meccseink és néha nagyon szép megoldásokat és gólokat láthattunk a herceghalmi srácoktól. A mérkőzések persze nem szólhatnak az eredményekről, hanem inkább a mutatott játék az ami megmutatja a csapatvezetőknek merre is tartanak a klubedzések tekintetében. Azok az edzők, vagy csapatok, akik csak az eredményekre építenek, tévútra terelik a szülőket, játékosaikat, hiszen akkor csak a maguk fényezésére használják a gyerekeket.

Eszembe jutnak Johann Cruyff szavai (persze csak nagyjából): minden edző nyerni akar, de van akik a gyerekeket használja fel a maga sikerei tárgyaként..

Nos, szerencse, hogy bennünket, nem az eredmény, hanem a játék értése és mutatott játék képe érdekel, amely visszaigazolása az edzői, így a klubfilozófiánknak…

 

Bízunk benne, hogy két hét múlva, szebb játékot és még magasabb játékminőséggel térünk vissza a körzetközpont rendezvényre..